Szent László Római Katolikus Templom - Hajdúszoboszló

Szent László Római Katolikus Templom bemutatása

1777-ben indult a barokk stílusú templom, a plébánia és az iskola építése, de ez anyaghiány miatt 1786-ig húzódott. 1788 áprilisában az egri püspök engedélyezte a templom megáldását és használatba vételét, ekkorra a plébánia is elkészült. Az egyházközség és templom védőszentje Szent László király (1077-1095).

Hajdúszoboszló a középkorban az 1332/36. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint Szoboszló néven már templomos hely volt. A települést és templomát a hívek Szent Miklós (350 körül) oltalmára bízták. A város a XV. században gótikus templomot épített, amelyet a Bocskai István által 1606-ban idetelepített református hajdúk vettek birtokba, és azóta is az övék. (E templom és ablakíveit díszítő gótikus kőfaragványai megtekinthetők a Szilfákalja utca és a Kálvin tér kereszteződésénél.)

A református vallású hajdúközösség katolikus hitű személyt nem engedett betelepülni, lakóhelyet vagy földingatlant szerezni, bár az uralkodó, Mária Terézia (1740-1780) osztrák császárnő és magyar királynő 1757-ben kiadta rendeletét a katolikus vallásúak református hajdúvárosokban való megtelepedése érdekében.

Az 1731. évi tilalom ellenére a helybeli református gyülekezet 1773-ban bevezetett a városba egy második református lelkipásztort. A városi tanács hosszas rimánkodására Mária Terézia meghagyta őt a városban, de rendeletbe adta, hogy létesüljön katolikus plébánia. 1774-ben kiadta az utasítást, hogy Szoboszlón - a hajdúvárosok közül elsőnek - katolikus plébánia, templom és iskola építtessék. Ugyanebben az évben egy vegyesbizottság kijelölte a templom, paplak és iskola helyét, a református templom közelében, a városi korcsma telkén, ami ellen a városvezetőségi elöljáróság hevesen tiltakozott. Az első plébános Farkas István volt, 1775. október 4-én iktatták be hivatalába. Ekkor még nem lakott katolikus hívő a városban, de gróf Eszterházy Károly egri püspök (1762-1799) katolikusok betelepedését szorgalmazta az uralkodónál, mivel a városi elöljáróság nem engedett beltelket, földet vásárolni.

1775 szeptemberében Litsman József debreceni építőmester elkészítette a katolikus templom tervrajzát, de addigra a városi elöljáróság kieszközölte az uralkodónál, hogy a városi korcsma helyett más telket mérjenek ki, a korcsma ugyanis igen jól jövedelmezett a városi pénztárnak. Csereként nagyobb telket ajánlottak fel, amelyet gróf Eszterházy Károly egri püspök ünnepélyes nyilatkozatban hagyott jóvá. 1776 áprilisára már tíz betelepülni kívánó katolikus és néhány katolikus hitre áttérő alkotta az egyházközség magját, ők az ezévben emelt ideiglenes kápolnában vettek részt a szentmisén.

1777-ben indult a barokk stílusú templom, a plébánia és az iskola építése, de ez anyaghiány miatt 1786-ig húzódott. 1788 áprilisában az egri püspök engedélyezte a templom megáldását és használatba vételét, ekkorra a plébánia is elkészült. Az egyházközség és templom védőszentje Szent László király (1077-1095).

Templombelső
A templombelsőt 1957-ben kifestették, a freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész készítette.
A szentély mennyezetén az Oltáriszentség freskóját szemlélhetjük.
A szentélyben lévő félkör alakú freskó pedig Szent László vízfakasztását ábrázolja. Ennek a legendának köszönhető, hogy Szent László királyunk a „magyar Mózes” megtisztelő címet kapta.

1978-ban betért templomunkba Karol Wojtyla, akkori krakkói bíboros-érsek, amikor a kabai cukorgyár építésén dolgozó lengyel vendégmunkásokat látogatta meg. 1978 október 16-án választották Szent Péter utódává, a II. János Pál nevet vette fel. E templomban való betérésének valódiságát egy a plébánia irodájában kifüggesztett Augustinus Casaroli bíboros államtitkár kézjegyével ellátott okmány is elismeri a Vatikán Államtitkárságáról.